|
 
1 (Hasonló és különböző)
Végiglapoztam „A Magyar Népzene Tára” I. kötetét, a „Gyermekjátékok”-at, de nem találtam benne ennél egyszerűbb dallamot {A Magyar Népzene Tára (MNT) I. Gyermekjátékok, Budapest, 1951. 3. példa.}:
Mindössze két dallam-mozdulat. Azonosak? Csak látszólag. Az első az újdonság erejével hat, hiszen csend előzi meg, a várakozás feszültsége, a második már ismerős; az első a második előtt hangzik el, a második az első után. Mire a második sorra kerül, valamivel idősebbek lettünk… A második ütem az első ISMÉTLÉSe, hasonlít hozzá, de nem azonos vele.
ISMÉTLÉS ≠ AZONOSSÁG
Hogy hányszor ismétlődhet meg valami, erre nézve nincs szabály. A gyermekdalok világában gyakori az ütemek és az ütemekből összeálló ütempárok többszöri ismétlődése. A felnőttek dalaiban, népdalokban — gondoljunk például a balladákra — számos versszakot énekelnek ugyanarra a dallamra.
A műzenében is mindennapos az ismétlés. A zeneszerző számol azzal, hogy ha kétszer vagy többször hallunk egy zenei eseményt, jobban megjegyezzük.
Hogy hányszor ismétlődhet meg valami, azt mondtuk, erre nézve nincs szabály, mindenesetre a maga korában példátlan eszközzel él Beethoven az op. 135-ös F-dúr vonósnégyes második tételében, amikor a II. hegedűssel (Violino II.), a brácsással (Viola) és a csellistával/gordonkással (Violoncello) jó erőteljesen és élénk tempóban 48-szor játszat le egy zenei ütemet. Mámorító hatású! És a különleges élményt nem rontja, inkább fokozza, hogy az I. hegedűs (Violino I.) eközben fent, a magas régióban, szinte hangonként rakosgat össze egy erőteljes hangsúlyokkal (sforzatókkal) is kiemelt ördögien groteszk tágközű dallamot:
Gyermekdalunk két üteme tehát csak szemre egyezik. De szemre sem, ha a szövegére is figyelünk:
A különbség parányi, mindössze egyetlen mássalhangzó, de ez is hozzájárul ahhoz, hogy ne ugyanazt halljuk kétszer. A második ütem inkább az első változata, VARIÁCIÓja.
ISMÉTLÉS = VARIÁCIÓ
És miközben két hasonló ütem követi egymást, az ütemeken belül ELLENTÉTek feszülnek:
|
magasabb hang
|
|
mélyebb hang |
|
rövidebb hang
|
|
hosszabb hang |
|
súlyosabb hang
|
|
súlytalanabb hang |
|
„l” mássalhangzó
(foghang)
|
|
„v” mássalhangzó
(ajakhang) |
|
széles ajaknyílással
képzett, felső nyelv-
állású, magas
magánhangzó („i”)
|
|
ajakkerekítéssel
képzett, alsó
nyelvállású, mély
magánhangzó („a”) |
Az első pillantásra, első hallásra jelentéktelennek tűnő (a Hliva családnevet gúnyoló) névcsúfoló mikro méretekben magában foglal olyan jelenségeket, amelyeket hosszabb terjedelmű, összetettebb kompozíciókban magától értetődőnek tartunk.
(Előző változata megjelent a MUZSIKA c. folyóirat 1982. januári számában.)
|